Fogalomtár
|
|
2018. február 09. péntek, 00:00 |
|
A viszkozitás a folyadék folyással szembeni ellenállása. Ez a tulajdonság a folyadékrétegek között fellépő surlódóerőből adódik. Minél nagyobb ez a surlódás, annál magasabb a folyadék viszkozitása, azaz: annál nehezebben folyik. Ebből következik, hogy minél kisebb ez a surlódóerő annál alacsonyabb a viszkozitás, tehát az adott folyadék annál könnyebben folyik. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ennek nincsen köze a sűrűséghez. (Azaz mégis van de egyálltalán nem úgy ahogyan gondoljuk.) Amikor azt mondjuk, hogy „tegyünk bele sűrűbb olajat” akkor valójában arró beszélünk, hogy „tegyünk bele nehezebben folyó motorolajat”, ami érezhetően kifejezetten káros is lehet, ha az nem előírás az adott szituációban.
Térjünk vissza a viszkozitáshoz:
A viszkozitás tehát ami a folyadék folyással szembeni ellenállása ami ráadásul hőmérséklet függvényében változik. Ha olajat akarunk választani az autónkhoz, motorunkhoz, motorcsónakunkhoz vagy fűnyírónkhoz, akkor a viszkozitás az egyik fontos tényező, amit figyelembe kell vennünk. A következőkben röviden áttekintjük, hogy mit jelentenek a viszkozitással kapcsolatos fogalmak. Fontos azonban tudnunk, hogy a flakonon található jelzés nem a motorolaj viszkozitása, hanem a motorololaj (vagy egyéb olaj) viszkozitási osztálya. Természetesen ez szoros összefüggésben van magával a viszkozitással, de nem ugyanaz.
Viszkozitási osztályok
Amikor a viszkozitás szót hétköznapi értelemben használjuk, akkor sokszor nem is magáról a fizikai mennyiségről, hanem a viszkozitási osztályokról beszélünk. Mindannyian találkoztunk már a motorolajokon, váltóolajokon szereplő, általában egy „W” betűvel elválasztott számokkal, mint például 10W-40 vagy 75W-90. Ezek a számok az olaj SAE viszkozitási osztályait jelentik. A viszkozitási osztályok tulajdonképpen kategóriák: ahhoz, hogy az olaj besorolható legyen egy viszkozitási osztályba az kell, hogy paraméterei az adott viszkozitási osztályhoz tartozó limiteket teljesítsék. Ezeket a paramétereket az alábbi (SAE J 300) táblázat tartalmazza:
|
|
Bővebben...
|
|
|
2018. február 09. péntek, 00:00 |
|
A belső égésű (benzin vagy dízel) motor működési elvéből adódóan a forgattyúsház és az égéstér nem zárható el egymástól hermetikusan. Működés közben a belsőégésű motor égésteréből üzemanyag, levegő és pára keveréke a dugattyúgyűrűk mellett bejut a forgattyúházba (karterba). Ezt nevezzük kartergáznak.
Minden motor termel némi kartergázt, de minél kopottabb a motor, minél rosszabb állapotban vannak a tömítések, annál jelentősebb ennek a mértéke. Mivel az autó korának előre haladtával romlik a hengerfal és a gyűrűk állapota, ezért a probléma az idősebb autókat sújtja leginkább. A korom és az elégtelen égés miatt keletkező szennyeződések lerakódnak a gyűrűkön és rontják azok tömítő képességét. A megnövekedett kartergáz hatására csökken a motor teljesítménye, ugyanis kevesebb gáz áll rendelkezésre a dugattyú lenyomására. Nő az üzemanyag-fogyasztás is, hiszen a megszokott teljesítmény leadásához több üzemanyagra van szükség, ami a károsanyag-kibocsátást is rontja.
|
|
Bővebben...
|
|
2014. június 23. hétfő, 10:24 |
|
Ha az autónk által kibocsátott kipufogógáz kék, szürke, fehér vagy fekete színű, érdemes utána nézni az esetleges problémáknak akkor is, ha egyébként a számítógép nem ad hibajelzést. A füst színéből általában következtetni lehet a probléma jellegére.
Mit jelent a kék kipufogófüst?
A kék füst egyértelműen arra utal, hogy a motor olajat éget el. Ha a szelepszár, a szelepvezető vagy a dugattyúgyűrű kopott, a motorolaj az égéstérbe jut, ahol az üzemanyaggal együtt elég. Egy kis mértékű olajfogyasztás nem igényel beavatkozást, az olaj utántöltését leszámítva. Ha azonban az olajfogyasztás jelentősebb méreteket ölt, érdemes szerelő segítségét kérni, nemcsak az olajfogyasztás hosszú távon várható magasabb költségei miatt, hanem a környezetszennyezés miatt is, ami a műszaki vizsgán való megfelelésre is hatással lehet.
|
|
Bővebben...
|
|
|
2017. december 07. csütörtök, 11:28 |
|
Beállt a hideg idő, így legkésőbb mostanra biztosan körmünkre égett a „fagyállózás” időszerűsége. Nagyon sok tévhit és nagyon sok félreértés övezi a fagyálló hűtőfolyadékokat. Ezek a félreértések már az elnevezéssel kezdődnek, folytatódnak a dermedéspont értelmezésén keresztül a hűtőfolyadékok színéig. A térséget ellepő olcsó, silány minőségű fagyállók csak megerősítik bennem a gondolatot, hogy érdemes a témáról néhány szót ejtenünk.
|
|
Bővebben...
|
|
2010. április 17. szombat, 10:34 |
|
A motorolajok működésük során nyíróhatásnak vannak kitéve, amellyel szembeni ellenállás nagyon fontos ahhoz, hogy az olaj teljesítménye ne csökkenjen számottevően a csereperiódus alatt. Két fontos, a nyíráshoz kapcsolódó fogalommal ismerkedünk meg ebben a cikkben: a nyírásstabilitással és a HTHS viszkozitással.
Nyírásstabilitás
A nyírásstabilitás a folyadék ellenállása a viszkozitáscsökkenéssel szemben, magas nyírófeszültség mellett. A jó nyírásstabilitással rendelkező olajok jobban tartják a viszkozitásukat, és optimális olajfilmet biztosítanak a kritikus motoralkatrészek számára a teljes olajcsere-periódus alatt. Egy rossz nyírásstabilitású olaj a folyamatos nyíróhatás eredményeképp kiléphet eredeti viszkozitási osztályából, a túl alacsonnyá váló viszkozitás miatt fém-fém érintkezés léphet fel, ami kopáshoz és motorhibához vezethet.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
|
|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL |
