Előző cikkünkben megismerkedtünk az alapolajokkal, és áttekintettük, hogy az alapolaj milyen befolyással bír a kenőanyag tulajdonságaira. Itt az ideje, hogy górcső alá vegyük a kenőanyagok másik fontos alkotóelemét, az adalékcsomagot.

Olajadalékokra azért van szükség, mert

• olyan tulajdonságokat kölcsönöznek a kenőanyagoknak, amelyekre azoknak szükségük van feladataik ellátásához, de az alapolaj ezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkezik
• hosszútávon képesek megőrizni a végtermék tulajdonságait, még maximális igénybevétel esetén is

Az olajadalékok 3 nagy csoportra oszthatóak: felületaktív adalékokra, olajvédő adalékokra és olajjavító adalékokra. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a kenőanyagokban jellemzően fellelhető adalékok mely csoportba tartoznak, és mi a funkciójuk. A legtöbb adalék funkcióját a motorolajon keresztül mutatjuk be, de tulajdonságaikra számos más kenési ponton is szükség lehet.

Felületaktív adalékok

Detergensek és diszpergensek

A detergensek és a diszpergensek hivatottak védeni a lerakódások ellen. Magas hőmérsékleten lakk és szénszerű lerakódások képződhetnek a dugattyúkon és más forró motoralkatrészeken. A detergensek megelőzik vagy csökkentik a lerakódásokat. Az égés során keletkező savakat is semlegesítik.
Alacsony hőmérsékleten olajiszap képződik és rakódik le, amely apró szilárd vagy folyékony részecskékből állhat. A diszpergensek betokozzák a szennyező részecskéket, és lebegtetik azokat a folyadékban.

Kopásgátló és EP adalékok

Nagy terhelés alatt bizonyos alkatrészek (pl. a vezérműtengely vagy a fogaskerekek fogai) súrlódó felületei fém-fém érintkezésbe kerülhetnek, kopást okozva. A fogaskerekek fogain gödrösödés indulhat meg, extrém esetben berágódás vagy teljes elmorzsolódás következhet be. A kopásgátló és EP adalékok vékony, képlékeny réteget alakítanak ki, megelőzve a fém-fém érintkezést.

Korróziós inhibitorok

Az oxigén, a víz és az agresszív égéstermékek korróziót okoznak. A korróziós inhibitorok sűrű, szivacsszerű felületréteget alkotnak, amelyek víztaszító rétegként védenek a korróziótól.

Súrlódásmódosítók

A szinkronozott manuális váltók, az automataváltók és a traktorok nedves fékrendszerei meghatározott súrlódási együtthatókat igényelnek. A súrlódásmódosító adalékok segítenek beállítani a megfelelő súrlódási jellemzőket.

Olajvédő adalékok

Antioxidánsok

A magas hőmérséklet és az oxigén az olaj oxidálódásához vezet, amely így sötétebbé, savasabbá válik, és megnő a viszkozitása. Az antioxidáns adalékok megelőzik vagy csökkentik az oxidációt és az oxidok termelődését.

Fém dezaktivátorok

Az olajban található mikroszkopikus fémrészecskék katalizátorként gyorsítják az olajoxidációt. A fém dezaktivátorok megszűntetik a katalitikus hatást, és védőréteget képeznek a fémfelületeken.

Habzásgátló adalékok

Az olaj és a levegő intenzív keveredése a működés közben habzáshoz vezet, ami gyorsítja az olaj oxidációját és növeli a viszkozitását. Ráadásul az olajhab összenyomható, amely befolyásolja a hidraulikus szelepemelő működését. A habzásgátló adalékok megelőzik/csökkentik a habzást.

Olajjavító adalékok

Viszkozitásmódosítók

Egyszerre kell megoldani a könnyű indítást alacsony hőmérsékleten (az olaj nem lehet túl viszkózus), és a biztonságos kenést magas hőmérsékleten (az olaj viszkozitása nem lehet túl alacsony). A viszkozitásmódosító adalékok képesek egy alacsony viszkozitású (pl. 10W) és így hidegindítás-biztos egyfokozatú olajat egy viszkózusabb, többfokozatú olajjá (pl. 10W-40) alakítani a magas hőmérsékleten kifejtett sűrűsítő hatása által.

Dermedéspont-csökkentők

Alacsony hőmérsékleten parafinviasz-kristályok csapódnak ki az olajból, amelyek megfagynak, megszilárdítva az olajat. A dermedéspont-csökkentő adalékok megakadályozzák a viaszkristályok besűrűsödését, így az olaj alacsony hőmérsékleten is folyékony marad.

Tömítésregenerálók

Bizonyos szintetikus szénhidrogének (pl. PAO) az elasztomer anyagok összezsugorodását, kiszáradását okozhatják. A tömítésregeneráló adalékok megakadályozzák az elasztomerek kiszáradását, így azok szorosak maradnak.

Néhány szó a kenőanyagok utólagos adalékolásáról

Egy gyárilag kiszerelt és kereskedelmi forgalomba hozott kenőanyag tartalmazza mindazokat az adalékokat, amelyekre az adott kenési helyen (motorban, váltóban, stb.) szükség van. Hibát követünk el, ha a kenőanyagot mi magunk adalékoljuk tovább, olyan "csodaadalékokkal", amelyeket manapság sűrűn reklámoznak. Azért hiba ezek használata, mert felborítják a termék gyári adalékainak kényes egyensúlyát. Ezek az adalékok ugyanis jellemzően a kenőanyag egy tulajdonságát (általában a kenőképességét) javítják, tekintet nélkül a többi tulajdonságára. Márpedig a kenőanyagoknak komplex feladataik vannak, és hiába fog jobban kenni egy utólag hozzátöltött adaléktól, ha utána kevésbé tudja például a hőelvezetési funkcióját betölteni. Konkrét példa erre a kerámiát tartalmazó adalék, amely valóban csökkenti a kopást, viszont egy olyan szigetelőréteget alakít ki, amely megakadályozza, hogy az olaj elvezesse a termelődő hőt. Tehát nem érdemes, sőt sokszor veszélyes belenyúlni a kenőanyag kémiájába, annál is inkább, hogy a mai korszerű olajok — különös tekintettel a félszintetikus és szintetikus olajokra — eleve tartalmazzák az összes olyan adalékot, amelyre szükség van.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden utólag hozzátölthető olajadalék káros. Azok az olajadalékok, amelyeket egy-egy konkrét probléma megoldására fejlesztettek ki, általában biztonságosan használhatóak. Ilyen például a motoröblítő adalék, amelyet olajcsere előtt kell alkalmazni, és néhány perc után úgyis leeresztjük a rendszerből. Vagy ilyen a motortömítő adalék, amelyik ideig-óráig visszafogja az olajfogyasztást. Ezt se használjuk sokáig, az olajfogyasztás elleni tartós megoldás úgyis a szerelőre tartozik, nem pedig egy olajadalékra.