K: Mit várunk a motorolajtól a kenésen kívül?

V: Sok autós, de sok autószerelő is azért nem érti a félszintetikus, szintetikus motorolajok létjogosultságát, mert úgy gondolja, hogy az olajnak csak kennie kell, azt pedig az ásványolaj is tudja. Az igazság azonban az, hogy a motorolaj feladatai ennél sokrétűbbek. Az olajnak a kenésen kívül abban is szerepe van, hogy tisztán tartsa a motort, hozzájáruljon a hő elvezetéséhez, segítsen a tömítések jó állapotban tartásában, valamint hatással van a károsanyag-kibocsátásra is. Mindezen szerepeknek olyankor is meg kell tudnia felelnie, amikor a motort ért terhelés az átlagosnál jóval magasabb. A félszintetikus és szintetikus olajok abban különböznek az ásványolajoktól, hogy alapolajuk eleve sokkal jobb minőségű. Az ásványi alapolajat adalékokkal fel lehet ugyan javítani, de annak megvannak a korlátai. Ha félszintetikus vagy szintetikus alapolajat használnak egy kenőanyag-ternék előállításához, azzal sokkal jobb eredményt lehet elérni, mint kizárólag adalékokkal, nemcsak a kenés, hanem a felsorolt további tulajdonságok tekintetében is.

K: Igaz-e, hogy régi motorba a legjobb választás a 15W40-es ásványolaj?

V: Nem igaz. A régi motoroknak nyilván alacsonyabbak a követelményei, mert amikor gyártották őket még nem írhattak elő hozzájuk akkor nem is létező, korszerű motorolajat. De ez nem jelenti azt, hogy ezek a motorok nem profitálnának egy korszerű motorolaj nyújtotta előnyökből. Egy alacsonyabb, pl. 10W40-es viszkozitás azt eredményezi, hogy hidegindítás után az olaj hamarabb eléri az ideális vastagságot, hiszen egy kevésbé dermedt állapotból indul. Miért lenne ez rossz egy régi motor számára? Ha ásványolaj helyett félszintetikus vagy szintetikus olajat töltünk bele azzal hozzájárulunk a motor tisztábban tartásához, valamint azt is biztosítjuk, hogy az olaj vastagsága kevésbé fog ingadozni a magasabb viszkozitási index miatt. Miért lenne ez rossz egy régi motor számára? Tény, hogy a szintetikus olajok 15-20 évvel ezelőtt még nem voltak megfelelőek minden motor számára. Akkoriban a szintetikus olajok tartalmaztak olyan adalékokat, amelyek károsíthatták a régebbi motorokban használt tömítéseket, és olajfogyasztáshoz vezethettek. Ezeket az adalékokat ma már nem használják, így olajfogyasztás-probléma csak akkor merülhet fel, ha a tömítések eleve rossz állapotban vannak, nem a szintetikus olaj használata miatt fognak tönkremenni.

K: Mit kell tudni a váltóolajokról?

V: A manuális váltóba (legtöbbször) hajtóműolaj való, az automataváltóba pedig automataváltó-folyadék (ATF). A manuális váltóba való olajokat legkönnyebben a viszkozitásuk révén azonosíthatjuk, mert a motorolajokhoz képest más skálán mozognak. A legjellemzőbb viszkozitások a 75W90 illetve a 80W90. Ezek a nagy számok nem jelentik azt, hogy ezek az olajok ennyivel sűrűbbek, mint a motorolajok, csak azt, hogy másképp vannak számozva, pont azért, hogy könnyű legyen a motorolajoktól megkülönböztetni őket, és betöltéskor ne keveredjenek össze azokkal. A viszkozitáson kívül a legjellemzőbb tulajdonságuk általában az API besorolásuk. A legtöbb váltóba API GL-4 minőségű olaj kell, de vannak váltók, ahol API GL-5 az előírás. Ezeket nem szabad felcserélni, azt a változatot kell használni, amit az autógyártó előírt. Az automataváltóba való ATF olajokkal kapcsolatban azt kell tudni, hogy - megintcsak az összetévesztés megakadályozása érdekében - piros színűek, és általában Dexron II D vagy Dexron III minőséget írnak elő belőlük. A korszerű manuális és automataváltó-olajokat nem minden autó esetében kell cserélni, ezzel kapcsolatban is a gyári előírás a követendő. Ha nem kell cserélni, az azt jelenti, hogy élettartam-kenésre tervezett speciális folyadékkal van dolgunk, és valószínűleg több kárt okozunk, ha lecseréljük egy hagyományos váltóolajra, mintha követnénk a gyári előírást, és békén hagynánk.

K: Mit kell tudni a fagyállókról?

V: A fagyálló hűtőfolyadéknak több feladata is van. Ezek közül a két legfontosabb a motor hűtése, és a fagyás megakadályozása. A motor hűtésére akár a víz is megfelelne. Azért van szükségünk speciális folyadékra, mert a víz megfagyna, valamint korróziót okozna. A fagyállókat forgalmazzák koncentrátumként valamint bekeverve is. Ha koncentrátumot veszünk, ne kövessük el azt a hibát, hogy esetleg hígitatlanul használjuk! Ugyanis a fagyálló nem koncentrált formában tűri legjobban a hideget, hanem 70% fagyálló, 30% víz formájában. A gyakorlatban általában 50-50%-os keverési arány a megfelelő kompromisszum a jó fagyásvédelem és a gazdaságosság között. Léteznek hagyományos szervetlen, korszerű szerves és még korszerűbb hibrid fagyállók. A régi típusú, foszfáttartalmú fagyállók nem használhatók a korszerű gépkocsikhoz, mert alumínium-korróziót okoznak. A foszfátmentes, de szervetlen fagyállók általában mindenütt használhatók, de nem jelentenek gazdaságos megoldást a viszonylag rövid csereperiódusuk miatt. A korszerű, szerves és hibrid fagyállókkal akár 4-5 éves vagy 250 ezer kilométeres csereperiódust is elérhetünk, ha a gyártó is megengedi. A korszerű fagyállók általában csapvízzel is hígíthatók, míg a hagyományos fagyálló hígításához desztillált víz szükséges. A korszerű fagyállókat általában sárgára, pirosra vagy lilára színezik, de vigyázat: maga a szín nem garancia arra, hogy ilyen fagyállóval van dolgunk. Mindig ellenőrizzük a címkén szereplő adatokat, és csak biztos forrásból vásároljunk!

K: Mit kell tudni a fékfolyadékokról?

V: A legtöbb fékrendszerbe DOT 4 minőségű, ritkábban DOT 5.1 minőségű fékfolyadék az előírás. A fékfolyadék egy hidraulikus folyadék, ami a fékerőt közvetíti. Úgy közvetíti, hogy összenyomhatatlan, ezért az őt ért erőhatást egy az egyben tovább tudja adni. Az vele a probléma, hogy ahogyan az idő telik, a fékfolyadék víztartalma egyre nő. Ez azért van, mert a fékfolyadékok higroszkópikusak: megkötik a levegő nedvességtartalmát. A megkötött víz hatására a fékfolyadék forráspontja csökken, így hosszú idő után, extrém terhelés hatására akár fel is forrhat. Amikor felforr, elveszíti az összenyomhatatlanságát, és nem képes a fékerőt továbbítani. Ilyenkor a fékhatás megszűnik, ami súlyos balesetekhez vezethet. Ezért fontos, hogy a fékofolyadékot mindig cseréljük a gyártó előírása szerint, és ne csak a kilométert, hanem az utolsó csere óta eltelt időt is figyeljük.