Ha megnézzük egy motorolaj termékismertetőjét (technical data sheet), számos fizikai/kémiai jellemzőt találunk, amelyek általában nem sokat mondanak a laikusnak. Következzen hát egy gyorstalpaló, melynek segítségével ha szakértővé nem is válunk, de legalább picit többet fogunk érteni a leírtakból.

Viszkozitás

Általában a 40°C-on, a 100 °C-on, esetleg a 150 °C-on mért viszkozitást szokták megadni. Megadnak még egy -15 és -40 °C közötti hőmérsékleten mért viszkozitást is. A 40 °C-on mért viszkozitás csak tájékoztató jellegű, a többi viszont meghatározott értéktartományban kell legyen, mégpedig az olaj viszkozitási osztályának megfelelően. Az ide vonatkozó limiteket a SAE J 300 szabvány tartalmazza.

Viszkozitási index

Nem összetévesztendő sem a viszkozitással, sem a viszkozitási osztályokkal! Minél nagyobb annál jobb, mert az olaj annál kevésbé változtatja viszkozitását hőmérséklet-változás hatására. A többfokozatú olajok viszkozitási indexe magasabb (kb. 120 – 190), az egyfokozatúaké alacsonyabb (kb. 100 – 120). A szintetikus olajok esetében a viszkozitási index az alapolaj tulajdonságai miatt magas, míg ásványi és félszintetikus olajok esetében a viszkozitási indexet adalékok segítségével növelik meg.

1. ábra - Alacsony és magas viszkozitási index

Teljes bázisszám (TBN)

A használatba vett olaj savasító hatásoknak van kitéve, a levegő és az üzemanyag által. A TBN mutatja meg, hogy mennyi bázistartaléka van az olajnak a savas hatások semlegesítésére. A TBN az olaj csereperiódusa során folyamatosan csökken, ahogy a bázisok elhasználódnak a savak semlegesítésre. A nagyon savas hatások (pl. üzemanyag magas kéntartalma), akár a töredékére is csökkenthetik az olajcsere-periódust! Logikus lenne a TBN emelése, a hogy az olaj tovább legyen ellenálló, de ez csak egy bizonyos mértékig lehetséges. Ugyanis a szükséges adalékok megemelik az olaj szulfáthamu tartalmát, ami lerakódás-képződéshez vezethet.

Dermedéspont

Az olaj szivattyúzhatóságának hőmérsékleti alsó korlátja. Ha ennél alacsonyabb hőmérsékleten szeretnénk használni az olajat, akkor egy alacsonyabb téli oldali viszkozitású olajat kell keresnünk. Az a jó, ha a dermedéspont minél alacsonyabb.

Lobbanáspont

A lobbanáspont az a hőmérséklet, amely elérésekor az olajból olyan gázok párolognak, amelyek szikra hatására belobbanhatnak. Ez mindenképpen kerülendő állapot az égéstérben, ezért az a jó, ha a lobbanáspont minél magasabban van.

Noack párolgás

A magas hőmérsékleten fellépő párolgási veszteséget mutatja meg. A párolgás következtében az olaj sűrűbbé, nehezebbé válik, így romlik a keringés és nő az olaj- ill. az üzemanyag-fogyasztás. A teszt vákuumos térben méri az olaj tömegveszteségét. A lemért olajat 1 órára egy 250 °C-os reakcióedénybe teszik, majd lemérik mennyit vesztett a tömegéből. Az a jó, ha ez a paraméter minél kisebb.