SAE viszkozitási osztályok

A Society of Automotive Engineers (SAE) a két legfontosabb közlekedési olajtípusra, a motorolajokra és a hajtóműolajokra, állított fel viszkozitás alapú osztályozási rendszert. A SAE osztályok két felé oszthatók: téli és nyári viszkozitási osztályokra. Az alacsony hőmérsékleti (téli) viszkozitás a hidegindítás miatt fontos, a magas hőmérsékleti (nyári) pedig a nagy terhelés és a magas fordulatszám melletti teljesítmény szempontjából.

A hideg oldali viszkozitási osztályok, amelyeket a „W” különbözteti meg a meleg oldalitól, az alacsonyhőmérsékleti viszkozitásra és a minimális szivattyúzhatósági hőmérsékletre vonatkozóan fogalmaznak meg előírásokat. Hogy az alacsonyhőmérsékleti viszkozitás ne menjen egy bizonyos szint alá, azért fontos, hogy az indítómotor hidegben is be tudja indítani a motort a szükséges minimális indítósebességgel, és az olaj eljusson a kenési helyekre amilyen gyorsan csak lehet. A minimális szivattyúzhatósági hőmérséklet alatt az olaj nem képes magától elfolyni a szivattyúig, így a szivattyú olaj helyett levegőt szállít, kenés nélkül hagyva a motort.

A meleg oldali viszkozitási osztályok esetében a 100 °C-on mért kinematikus és a 150 °C-on, nagy terhelés mellett (HTHS) mért dinamikus viszkozitás számít. Nagy terhelés mellett akár 300 °C is lehet a hőmérséklet a dugattyú tetején, és, ellentétben a téli kondíciókkal, itt ez az a hőmérséklet, amit az olajnak bírnia kell, nem pedig a külső hőmérséklet.

Bizonyos olajok, alacsony viszkozitási indexük miatt, nem képesek egyszerre megfelelni egy téli és egy nyári viszkozitási fokozat által támasztott követelményeknek. Ezek az olajok csak egy viszkozitási osztályba sorolhatók be, ezért hívják őket egyfokozatú olajoknak (pl. SAE 30). Más olajok, amelyeknek magasabb a viszkozitási indexe, egyszerre képesek teljesíteni egy téli és egy nyári viszkozitási osztály követelményeit is. Ezek a többfokozatú olajok. (pl. 15W-40)

Az áttekinthetőség kedvéért a SAE külön osztályozza a motorolajokat és külön a váltóolajokat (ld. 1. illetve a 2. ábrák). Mivel a kenőanyag-termékek viszkozitása általában a termék fantázianevének részét is képezi, így, a külön osztályozás miatt, rögtön látható, hogy motorolajról vagy hajtóműolajról van-e szó. Valójában a motorolajok viszkozitása nem különbözik lényegesen a hajtóműolajok viszkozitásától. A 3. ábrán látható, hogy a különböző viszkozitási osztályok által takart valódi viszkozitások hogyan viszonyulnak egymáshoz.

ISO VG viszkozitási osztályok

Az ISO 3448:1992 szabvány az ipari kenőanyagok számára állít fel egy viszkozitási osztályrendszert a kinematikus viszkozitás alapján. A szabvány a 40 °C-on 2 és 1650 mm²/s közötti viszkozitású kenőanyagok osztályozására alkalmas. Legtöbbször hidraulikaolajok és ipari hajtóműolajok viszkozitási osztályozására használják. Szabványos formátuma: ISO VG xx, ahol xx az osztályt azonosítja.